Tavaly is indultunk a blogok versenyében, amit a HVG rendez immár ötödik éve, de nem mi nyertük. Ezt a szégyent mégegyszer nem élnénk túl, így vagy nem indulunk vagy nyernünk kell.

Az első lehetőség már nem játszik, miután tegnap beneveztünk a "komplex" kategóriába, ezért már csak a győzelem maradt. 2008-ban még az előző gombapresszó bloggal neveztünk, amivel bár túljutottunk az első szűrőn, azaz bekerültünk az első százba, de ennél tovább nem. Azóta az utolsó bitünkig átalakultunk (köszönhetően annak, hogy Márton cserbenhagyott minket és helyét átvette Dávid), így idén újult erővel indulunk neki a versenynek. Hogyan tudtok segíteni? - nyilván ez motoszkál mindannyiótok fejében.

Ha már az adásban való megbeszélése ilyen furcsa véget ért, legalább itt a blogban próbáljunk valami tartalmasat hozzátenni a vasárnapi EU választásokhoz. 

Már egy ideje nincs időm a blog jobb oldalával foglalkoznom, azaz keresgélni mindenféle haszontalan kis biszbasz widgetet, amit aztán kirakhatok mindenki örömére. De minap a webisztán blogban járva, találtam egyet, amit mostantól mi is használni fogunk. 

Mostanában a szokottnál is gyorsabban telik el egy hét. Alig jöttünk ki a stúdióból és már mehetünk is vissza. Emlékszem, választási műsort igértünk, de hajszás volt a hét, így nem volt érkezésem rákészülni. (Vicces lenne, ha egyszer Tibi hozakodna elő valamivel. Azt hiszem, megrémülnék.) Meglátjuk. 

Új bejegyzés született a 2hetnewyorkban.blog.hu-n! Majd még írok róla rendesen is, de szeretném kihasználni, hogy az adásposztok látogatottsága hagyományosan magas és gondoltam, megemlítem itt is. Látogassátok, olvassátok, hirdessétek!

Na most még megyek vissza dolgozni 4-ig, aztán mosakodás, pakolás és ugrok is a buszra.

......................................................................................................................
UPDATE

A műsor annyira gyalázatosra sikerült, hogy ez most kivételesen nem kerül fel sem az archívumba sem a podcastra. Lehet persze, hogy belülről tünt csak ennyire vállalhatatlannak és kívülről pusztán unalmas és fárasztó volt, de minthogy én belülröl hallgattam, ezért ez most kimarad.

Igértem közvetlenül az adás után, hogy megírom majd, hogy szerintem milyen okok miatt lett olyan, amilyen, de mégsem teszem. Nem teszem, mert ez nem a NASA Mars programja, ahol minden apró hibát ki kell elemezni, hanem csak egy szirszar kis rádióműsor. Hol így sikerül, hol úgy. Ez most ilyen lett. Na bumm. Mi tanultunk belőle, de túlbeszélni nem érdemes. 

Találkozunk pénteken.

Vitéz László,
Hakapeszi maki,
Süsü.

Csakis ezrelékben fejezhető ki azon magyar emberek aránya, akik ezek közül egyiket sem ismerik. És akkor Frigyes mesterről még nem is beszéltünk! 

Az Ilovegomba akció
eddig sem szűkölködött szivünknek kedves nevekben, de Kemény Henrik talán mind közül a legkedvesebb. Igazi megtiszteltetés ez nekünk, így aztán örök hálánk szálljon konzervnyitó károly barátunk felé, akinek ezt köszönhetjük.

„Felmondás, vallomás, nyilatkozat

Hosszú vajúdás után arra a döntésre jutottam, hogy nem tudok, és mivel hogy
nem tudok, nem is akarok tovább zenélni, a Csókolom zenekarban.

Jó rendben, tíz millió idióta országa vagyunk, de azt akkor sem hiszem, hogy van olyan retardált, aki egy ilyen levélre válaszol. Ez a spam érkezett tegnap este.

Nnnnna. Bejelentkeztem a Federal Reserve Bank new yorki fiókjába arany néző túrára. A reggeli adásban ismertetett módon, a bank honlapján található leírás alapján elküldtem az időpont igénylésemet szeptember 28-ra.
Várom a visszaigazolást.

Megyek megnézni 36 ország aranykészletét és ha már ott vagyok, vetek egy pillantást a világ legértékesebb pénzérméjére is, ami másfél milliárd forintot ért legutóbb.

Az "I love gombapresszó" akció folytatódik és egyre másra érkeznek a szívhez szóló jókívánságok (aki hallgatta a tegnapi műsort, az tudhatja, hogy immár hangban is!). Pécsről jött itt ez a kettő, két nagyszerű írótól, Parti Nagy Lajostól és Háy Jánostól. Természetesen nagyon örülünk, de azért legközelebb tessék személyesebbre kérni az aláírást egy puszta autogramnál. (Bocsi.)