Itt van Rahan, akiről ma reggel beszéltem, ez a szőke, rosszarcú figura, gyermek korom hőse. Nem is értem, Tibi hogy nem ismeri.

12-13 éves lehettem és le voltam nyűgözve ettől a csupaizom ősembertől, aki magányosan járja a vadont és szorult helyzeteiből egyetlen kés segítségével vágja ki magát. Határozott emlékem ugyan nincs róla, de úgy rémlik, hogy mindeközben jutott ideje a csajozásra is. Rrendkívül csábító életformának tűnt ez akkor, és talán még ma sem mondanám rá, hogy nem az. Kést azt mindenesetre faragtam magamnak, hogy ha indulni kell, akkor azzal már ne kelljen tökörészni.

Ha lenne Tibin kívül még valaki, aki nem hallott volna róla, akkor az látogasson el ide, ahol számtalan magyarnyelvű képregényt talál, vagy esetleg ide, ahol pedig gyakorlatilag mindent, amihez Rahannak köze van.

(Az adást fel fogom tölteni az archívumba.)