Jómunkásemberként a koncerten vagy fotóztam, vagy videóztam, vagy twittert írtam, miközben rögzítettem majdnem a teljes két órás hanganyagot. Mindezt természetesen titokban, mert az inkalosoknak nem szóltak, hogy a zene mindenkié.

A hangminőség nem tökéletes, de még mindig nagyságrendekkel jobb, mint bármelyik százszor másolt kazetta, amiket annak idején hallgattunk. Nem vettem fel mindent, mert majdnem lerohadt már a mikrofont tartó kezem, és a felvett anyagból is ki kellett dobni néhányat, ami nem sikerült. Maradt 10 dal, amit kattyintás után le is tölthettek. Szivesen.

Innen tölthetitek le.