Drága kistestvérünk Csabi - vagy ahogy mi nevezzük, Nyifi - bár már hosszú ideje nincs velünk a műsorokban, de ettől még ugyanúgy a gombapresszó tagja, mint Tibi vagy én. (Ha úgy vesszük, alig beszél kevesebbet adásban, mint Tibi, aki ott van.) Az élet persze a gombapresszó nélkül is megy tovább. Lett azóta egy egész nagy saját családja, sőt még rendes munkahelye is. Több is. Az egyik a Napi Gazdaság című folyóirat, ahol ezek szerint nem feltétel a hozzáértés. (Móka!) 

Amikor megtudtam, hogy újságíró lett, kértem, hogy küldje el nekem mindig azt, amit ő ír az újságba. Ma egy olyan interjút küldött, ami kétség kívül bizonyítja, hogy a föld kerek, tehát ha elegendően sokáig megyünk egy irányba, akkor visszaérünk oda, ahonnan elidultunk. (Időmilliomos apuka és az angol tudósok szerint az egész világegyetem ilyen, de erre egyelőre ne bontsunk pezsgőt.)

Bár egész gyerekkoromban a Kossuthot
és a Petőfit hallgattam, aztán az egyetemen már magam is bohóckodtam egy rádióműsor kezdeményben (Rádió Narodnyik - majd szerzek egy akkori adásrészletet), de a rádiózásról komolyan csak akkor kezdtem gondolkodni, amikor megismertem a Pillangó első látásra című műsort a Tilos rádióban. Simó György és Nádori Péter egy olyan világot nyitott meg előttem, amihez hasonlót addig senki. (Talán azóta sem.) Nincs idő erről most hosszan beszélni, pedig tanulságos lenne, de majd talán egyszer. A lényeg a lényeg, ha akkor nincs Pillangó első látásra, ma nincs gombapresszó. 

Aztán mit látok ma délelőtt a postaládámban? Egy levelet, benne egy linkkel, ami egy interjúra mutat, amit Nyifi készített Simó Györggyel! 

Hát így. Körbeért.

Az interjút elolvashatjátok itt.